Menet az életért: békés demonstrációt tartottak Szatmárnémetiben, mert minden élet számít

Több százan gyűltek össze szombat délben a Szatmár Megyei Múzeum előtti téren, hogy kiálljanak az ártatlanok, a várt és nem várt magzatok mellett.

Kicsiktől nagyokig, számos szatmári család áldozta fel a verőfényes szombat délelőttjét arra, hogy álláspontot foglaljon az egyik legvitatottabb ügyben: vajom minden gyermek megérdemli, hogy megszülessen? Van-e objektív jó érv a művi vetélés mellett?

A világi és a vallási szempontot félretéve, a magzatok nem kérik magukat e világra. S, amint ott vannak, semmi másra nem képesek, mint növekedni és fejlődni. A nem kívánt terhesség vagy a méhben felfedezett rendellenesség esetében is számolnunk kell a végzetes döntés lelki és testi súlyával, következményeivel, ha azt választjuk. Sokan hónapok múltán sem képesek feldolgozni, pedig saját szándékuk szerint cselekedtek. Mások évekig próbálnának várandósak maradni, de egészségügyi gátjaik vannak korábbi meggondolatlanságaik miatt.

Felelősség! Ez a kulcsszó. A szombat déli eseményen is a gondolkozásra, mérlegelésre, felelős családtervezésre hívta fel a figyelmet a megannyi tiltakozó. 

A szervezők elmondták, hogy március 24-én országszerte és Moldvában 500 településen kerekedtek fel vallási vezetők, egészségügyi alkalmazottak, családok és fiatalok azért, hogy megmutassák, kiállnak az ártatlanok védelme mellett. 

Tudta, hogy a magzat szíve már a 6. héttől dobog? S azt, hogy a fő szervek a 12. hétre kifejlődnek? 

A népes összejövetelen jelen voltak városunk és a környék ortodox, valamint görögkatolikus felekezeteinek vezetői. A közös imát követően megható emberséggel nyilatkoztak Isten földi helytartói. Gondolataik magva az "Istentől való jog az életre", hiszen minden gyermeknek joga van megtapasztalni a földi örömöt, és boldogságot. Az életet Isten adja és Ő veszi el, az ember önkényes döntése valami csodálatosnak, egyedinek szabhat gátat.

A mikrofont ezt követően a ProVita Egyesület képviselőjének adták át. Elmesélte, hogy a demonstráció indulásakor, ez előtt 9 évvel három település csatlakozott a felhíváshoz, most pedig 411 másik is igen mondott az alkalomra. Ez mutatja azt, mekkora jelentősége van az ügynek nem csak az egyén, hanem a közösség számára is. Ha nem adjuk meg a lehetőséget valakinek, egy unikumtól - az egyeditől vesszük el az életet, az esélyt a jóra, a szépre, a többre. 

Egy gyermekorvos szólt ezt követően a kozönséghez. Szavai bíztatóan hatottak azoknak, akik vesztettek már el magzatot, akár önszántukon kívül, akár nem. Beszédében az élet fontossága mellett a szülőség megpróbáltatásairól is regélt, hiszen maga is édesanya. Elmondta, senki sincs egyedül. Az Isten mellett a létezik földi, helybeli segítség. A problémában van kihez fordulni, van kihez szólni. Együtt könnyebb, mint külön-külön. Nem érdemes a legkönnyebbnek gondolt, végleges, végzetes döntéssel élni! 

A kezdeményezés mellé álltak a fiatalok is, akik szintén kifejtették, milyen álláspontra törekszenek a jó ügy érdekében. Kiknek, ha nem nekik kell felvállalni a partnerkapcsolatot a demonstráció szervezőségével. A fiatalságé a jövő. Most kell megmutatniuk társaiknak, van más út, mint a meggondolatlan. 

A beszédek közben édesanyákhoz és édesanyákról szóló dalokat adtak elő tehetséges tizenévesek. A közönség velük énekelte a jól ismert sorokat. A megnyitót követően a felvonulók a múzeumtól az Október 25-e térre masíroztak rendőri felvezetéssel. Így ért véget formailag a harc, mely a női lelkekben remélhetőleg eléggé mély nyomot hagyott és tovább folytatódik.

A felelős és a felelőtlen döntések mind rajtunk állnak. Boldognak lenni nem kiváltság, hanem alapvető jog. Adjunk esélyt minden egyedi életnek!